Strém Kálmán

Baráti Körünk gyémánt fokozatú támogatójának, a Strém Kft.-nek nevével olvasóink a már egy évtizede zajló nyár végi fertődi Haydn fesztiválok kapcsán találkozhattak, hiszen ezekről a rendezvényekről a Hangjegyzet évek óta hírt ad. Az idei nyári hangversenyek ismét osztatlan sikert arattak mind a hangverseny látogatók, mind a sajtó értékelése szerint. Néhány nappal az Eszterházy-kastélyban rendezett fesztiválok lezárulása után a rendező Kft. tulajdonosával és ügyvezetőjével, a hetvenedik életévét nemrégen betöltő Strém Kálmánnal beszélgettünk.

Meg tudná fogalmazni, mi a fesztiválszervező sikerének a titka?

Ha az ember belefog egy ilyen jelentőségű vállalkozásba, számítania kell arra, hogy a siker szorgalmat, elemző figyelmet, rengeteg hozott és megújított ismeretet és működőképes, bővülő, megújuló kapcsolatrendszer feltételez. Kell egy átfogó koncepció, de közben a kis részletekre is nagyon kell figyelni.

Talán először az ismeretekről. 52 évvel ezelőtt kezdtem dolgozni az Országos Filharmóniánál. Indulásom idején tanulhattam Tihanyi Alfrédtól, Szász Miklóstól, Kun Imrétől, akik egy régebbi generáció összegyűjtött tapasztalatait adhatták tovább. A 70-es években kétszer is felkértem Kun Imrét, hogy a Filharmónia munkatársainak beszéljen a harmincas-negyvenes évek szokásairól és módszereiről. Meglepő volt, mekkora különbség mutatkozott már akkor a háború előtti viszonyokhoz képest. Azóta pedig ismét óriási változások következtek be. Több generáción átívelő tapasztalat, ismeret, és személyes kapcsolatrendszer nélkül nehéz helyes döntésekre jutni akkor, amikor gyorsan változó feltételek között csak nagyon szűk ösvényen lehet előbbre jutni.

A tapasztalatok és ismeretek hangsúlyozása inkább a folytonosságra utal, mely akár szemben is állhat a változásokkal

Hadd említsek meg egy példát a változásokkal kapcsolatban. A fertődi fesztivált 10 évvel ezelőtt a Budapesti Vonósok és Lencsés Lajos kezdeményezésére kezdtük el szervezni. Korábban Fertődön minden próbálkozás eredménytelen volt. Elsősorban a közönségszervezés volt lehetetlen. Az osztrák határ le volt zárva, a túloldalról tehát közönségre alig számíthattunk. A nem helybéliek csak határsáv engedéllyel közelíthették meg a helyszínt. A kastély és környezete, de az egész település is elhanyagolt volt. Nem volt elfogadható szállás, étterem, de még egy büfé sem volt a kastély környékén, ahová a művészeket vagy a vendégeket egy kávéra meg lehetett volna hívni. Első közelítésre akár azt is lehetett volna mondani, hogy Fertődön nem lehet fesztivált szervezni. Nem volt elgondolás arról sem, hogy milyen színvonalú, milyen tartalmú program kell a kastélyban. Számunkra kezdettől egyértelmű volt: Fertődön Haydn-nak kell a középpontban állnia. Ezzel a programmal a fesztivál egész kivételes, egyedülálló rangot nyerhet.

Lépésről lépésre sikerült előre haladni, fejlődött az infrastruktúra is. Ma már van szállás, étterem, cukrászda, felújították a kastély homlokzatát és részben a parkot. A Vonósok fesztiváljának kezdetén elhatároztuk, hogy minden hangversenyen legalább egy Haydn műnek el kell hangoznia. Ma már eljutottunk oda, hogy az őszi fesztiválunkon viszont szinte csak Haydn művek szerepelnek.

Tulajdonképpen honnét ered a fertődi fesztivál gondolata?

Abból indultunk ki, hogy a fertődi Eszterházy kastély – akárcsak Kismarton – egészen kivételes adottságokkal rendelkező hely, két kezemen megszámolhatom, hogy hány ilyen van a világon. Bayreuth-hoz vagy Salzburg-hoz hasonlíthatnám. Bayreuth minden elemével Wagner személyéhez kötődik, de már Salzburgban nincs olyan játszási hely, amely egyértelműen Mozarthoz lenne köthető, mint az Eszterházy kastély Haydn-hoz. Mi abban a teremben játszhatunk Haydn műveket, ahol annak idején azokat Haydn előadta. Műveit a terem akusztikájának ismeretében írta úgy, hogy ott és akkor optimálisan szólalhassanak meg. Ilyen „megszentelt” hely kevés van a világon. De ebből az is következik, hogy csak a lehető legmagasabb színvonalú előadásoknak van létjogosultságuk.

Milyen problémákkal kellett szembenézniük a gyakorlatban?

Egy sajátos problémát említhetek példaként, a jegyárak kérdését. Induláskor óriási szakadék volt a magyar és külföldi jegyárak között. Ez a különbség mára már csökkent, de még nem tűnt el. Kezdetben 400 Ft-os jegyekkel indultunk, miközben 40 kilométerre tőlünk, Ausztriában a 20-szoros helyár sem volt ritka!

Elfogadhatatlan lett volna, hogy a külföldi vendég többet fizessen, mint egy hazai. De a külföldiek számára irreálisan alacsony jegyárak is tarthatatlanok voltak. A megoldás: rendesen megemeltük a jegyárakat, de bevezettünk egy un. nem helyreszóló kategóriát, mely sokkal olcsóbb volt. A külföldiek boldogan megvették a drágább, helyreszóló jegyeket, és a magyarok számára sem lett elérhetetlen a fesztivál. Később tovább finomítottuk a rendszert: kedvezményes, elővételi jegyeket ajánlottunk a környékbelieknek. Ezek ugyanolyan jó helyekre szóltak, mind a külföldieké, de sokkal olcsóbbak voltak. A budapesti, szombathelyi, soproni és győri bérlőknek hirdettük meg kedvezményesen a jegyeket. Összességében sikerült a jegyár kérdést úgy megoldani, hogy széles és stabil közönséget tudunk magunk mögött, mely évről évre számít a rendezvényre, s az infrastruktúra javulásával e kör folyamatosan bővül.

Volt-e olyan probléma, melyet nem sikerült megoldani?

Nem tudtuk kiszámíthatóvá tenni a fesztiválok finanszírozását. Évről évre csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy van-e fedezete a rendezvényeknek. Az idei év különösen szerencsétlenül alakult. 20 koncertet kellett lemondanunk a korábban kilátásba helyezett támogatások elmaradása miatt. Néhány esetben a külföldi vendég, aki a pénztárban elővételben vette jegyét, a helyszínen tudta meg, hogy hiába jött. Az ilyen esetek nem keltik jó hírünket.

Jelentős nemzetközi fesztivál esetében a külföldi utazási irodákat időben tájékoztatnunk kell a programról. Angol partnerünk szeptemberben kéri a következő évi műsorunkat, de a svájci iroda már júniusban. A külföldi érdeklődés Ausztria, Németország, Anglia, Svájc, Japán esetében egyre intenzívebb, de a műsor előre kell! Budapestről, a környező városokból és Bécsből jön vendégeink egy része, helyi közönség szinte nincs. Ezért fontosak a távolabbról jövő vendégek.

Legfőbb partnereink a turisták. Évről évre nagyobb számban jönnek és felfele húzzák az igényeket. Szerencsére a turista-szezon ezen a környéken jóval hosszabb, mint a Balatonon. A Fertő tó környékén, Hegykőn, Sopronban, Balf-on a szezon áprilistól októberig és még tovább tart. Az emberek most már megtalálják azokat a helyeket, ahol jól érzik magukat. Ilyen a Tornácos panzió Hegykőn. Hegykő egy gyorsan fejlődő település, ahol termálvizes fürdő van, (egyesek szerint vize jobb, mint Balfé.) Évek óta a Tornácos Panzióban helyezzük el vendégművészeinket is. Igen vonzó, hogy mára teljesen kiépült a Fertő tó körüli kerékpárút. A természetvédelmi terület, és a Burgenlandi várak is vonzzák az embereket. Ki autóval, ki kerékpárral, ki gyalog, mindenki megtalálja a napi programját az esti koncert előtt, ahol a sötét öltönyös vendégek mellett a farmeres turisták is komfortosan érezhetik magukat.

Milyen további terveik vannak?

Azért küzdünk, hogy a kastély megújításával kapcsolatban kialakuljanak a végleges tervek, melyek kijelölik, hogy honnan hová szeretnénk eljutni. Ki kell találni, meg kell határozni, hogy milyen szellemi tartalmak társuljanak a megújuló helyszínhez. Másokkal együtt mi is ennek jegyében, ennek részeként szeretnénk megszervezni munkánkat.

Mindig számon tartottuk a Haydn évfordulókat. 1959-ben halála 150-ik, 1982-ben születése 250-ik évfordulóját ünnepelte Magyarország. Legközelebb 2009-ben lesz ismét kerek évforduló. Ekkor a korábbiaknál is nagyobb fénnyel kellene megmutatni, hogy itt, Magyarországon a Haydn kultusznak, az európai kultúrának milyen mély gyökerei vannak. Az ünnepségekre már most készülünk, vannak konkrét terveink is. Schiff András, aki több európai rangú fesztivál művészeti vezetője (Vicenza, Ittingen, Weimar), Eszterházát is programjába iktatta a 2005 szeptemberére, 2007-re és 2009-re. Hiller István miniszter úr is nyilatkozott, hogy Haydn-nek kell a kastély program középpontjában állnia.

Legszebb álmunk azonban az opera. Állítólag Mária Terézia mondta: „ha jó operát akarok hallgatni, Eszterházára kell mennem”. A kastély operaháza, mely 3- 400 személy befogadására volt alkalmas, sajnos, elpusztult, de megvan a tervdokumentáció, megvannak a leírások, fel lehetne építeni. Így lehetne egyszer teljes a korabeli épületegyüttes: kastély, opera, marionett színház, melléképületek és a kert.

Hogy tudná végül összefoglalni koncert- és fesztiválszervezői hitvallását?

Ha az ember hangversenyt akar rendezni, széles körben ki kell tekinteni, és meg kell gondolni, hogy mit, miért. Szociológia, történelem, építészet, turisztika, vendéglátás, természetvédelem, közlekedés összefüggéseit és még egy sor szempontot kell mérlegelni. A nemsokára elkészülő új budapesti koncertteremmel kapcsolatban is így kell gondolkodni. Valamikor Budapest a Kárpát medence kulturális központja volt. Ha valaki valóban nagy ívben tervez, arra kell gondolnia, hogy – Béccsel és Prágával becsületes versenyben – vissza kell szerezni ezt a rangot. Sok fiatal és ambiciózus szakember kell. Hozzá kell látni, dolgozni kell, koncepciót kell alkotni, egyeztetni kell a várható szövetségesekkel.

Köszönöm az interjút.

dr. Locsmándi Miklós