DE SZERETEK GYAKOROLNI !
Zenés bohóctréfa
Szereplők:
- zongorista (Z), lehetőleg szemüveges, komoly, szolid, konzervatív külső,
- két dzsinn (D1 és D2), lehetőleg egy fiú és egy lány, kajánképűek, fejükön kétágú bohócsipka
Műsorközlő (Nagyon komolyan)
„Önök évente egyszer-kétszer, ünnepélyes körülmények között mérhetik fel, mennyit fejlődtek gyermekeink az eltelt idő alatt. Ezen ünnepi hangversenyeket azonban hónapokon keresztül tartó, kitartó és kemény tanulás, sok-sok gyakorlás előzi meg, mely bizony legtehetségesebb növendékeink számára is unalmas, néha terhes lehet. Következő műsorszámunkban azt fogjuk bemutatni, mennyi önfegyelemre, kitartásra, szorgalomra van szükség ahhoz, hogy gyermekeink a számtalan kísértésnek ellenálljanak s végül a produkció létrejöjjön.”
A zongorista kedvetlenül jön be, hatalmas szatyorból vastag köteg kottát csap a zongora tetejére. A szatyor mélyéből elővesz egy hatalmas vekkert, bíbelődik a beállításával, majd szintén a zongora tetejére teszi. Kedvetlenül keresgél a kották között, végül egyet elővesz, és a kottatartóra teszi. A kotta lecsúszik a zongora alá. Utána mászik, nyűgösen feltápászkodik, újra felteszi. Megint lecsúszik ....
Eközben besomfordál a két dzsinn is. Kedvetlenek, mert már megint az az unalmas gyakorlás következik. Ténferegnek, leülnek a sarokba, rosszkedvűen figyelik a zongorista készülődését.
Végre a zongorista elkezd skálázni.
Bármi történik a továbbiakban, a zongorista nem nevethet. A két dzsinn kaján módon vigyoroghat a csínytevéseken, de ők sem nevethetnek.
D1 a zsebéből elővesz egy pakli kártyát. Szemből közelít vele a zongoristához, a kártyákat széttárja, hívja játszani. Megkeveri, elkezd osztani, egyet-egyet, egyet-egyet, ... várakozóan néz, majd legyint, összekotorja a kártyákat, elteszi, csalódottan elsomfordál.
Z nem reagál.
D2 elővesz egy csúzlit, fogai közé veszi, papírt kotor elő, összesodorja, kettéhajtja, a zongorista mögé lopódzik, és a kottára lő.
Z jól hallhatóan belehibáz, megakad, bosszankodik, majd folytatja.
D1 eközben elővesz egy töltőceruzát, szétcsavarja, papír zsebkendőből kis galacsint gyúr, a csövön átfújva közelről a kottára lő.
Mint fent
D2 nagy libatollat vesz elő, a zongorista mögé settenkedik, s a nyakánál, füle tövénél, bokájánál csiklandozza.
Z a játék közben megáll, nyakát megdörzsöli, fülét megvakarja, lábszárait kinyújtva összedörzsöli, egyre grandiózusabb vakarózásba kezd. Bosszankodik, majd folytatja a skálázást.
D1 hajszárítót vesz elő, bedugja a konnektorba, forróra kapcsolja, s elkezdi melegíteni a zongorista hátát, fújja a nyakát, haját.
Z meglazítja ruháját, folytatja, leveti melegítő felsőjét, sóhajt, homlokát törli, folytatja.
D1 kikapcsolja a fűtést, ismét fújja, most hideg levegővel.
Z összehúzza magát, didereg, felveszi melegítő felsőjét, feláll, csinál néhány gimnasztikai mozdulatot, visszaül és folytatja. Abbahagyja a skálázást, új kottát tesz maga elé (ez a Clementi).
D2 elveszi a hajszárítót D1-től és lefújja vele a kottát a kottatartóról.
Z lehajol, felveszi, kezdi játszani (ismétlés nélkül).
D1 a 9. ütemnél bebújik a zongora alá, és a 16. ütemtől ránehezedik a pedálra, zúgatja.
Z észreveszi, hogy összezúg, de még hat ütemet játszik, abbahagyja, hagyja kicsengeni, tetszik neki. A 16. ütemtől újra kezdi, ismét összezúg, 8 ütem után leáll, hagyja kicsengeni, felkel, hátratolja a széket, lebújik a pedálhoz, nyomogatja, ütögeti (jó hangosan). Visszaül, újra kezdi a 24. ütemtől, zavartalanul játszik.
D2 a 29. ütem alatt megrángatja a zongorista haját baloldalon, s amíg az elfordul, kicseréli a kottát (a Menuettre).
Z a 30. ütem helyett megállás nélkül átvált a másik darabba, mintha észre sem vette volna a cserét.
D2 a 8. ütem alatt ismét visszacseréli a kottát (vissza a Clementi).
Z a Menuett 9. üteme helyett a Clementi 30. üteménél folytatja. Végigjátssza háborítatlanul. Újra kezdi.
D1 az első periódus végén (a felfele skála alatt) a kottát 30 centivel jobbra tolja.
Z a kottával együtt – a játék abbahagyása nélkül – jobbra csúszik a széken és egy oktávval feljebb folytatja a játékot.
D2 a második periódus végén a kottát visszateszi középtől balra 30 centivel.
Z ugyanez az ellenkező irányban, a harmadik periódus így a basszusba kerül.
D1 és D2 a harmadik periódus alatt egy-egy madzagra kötött ruhacsipeszt vesznek elő, rácsíptetik a kottaaljára. A madzaggal elkezdik húzni a kottát előbb jobbra majd balra.
Z a visszatérés normális magasságban indul, a 26. ütemtől D dúrban a 28. ütemtől F dúrban, a 32. ütemtől az eredeti C dúrban játssza.
D1 nagy, piros, legömbölyített formájú szemüveget vesz elő és a zongorista szeme elé tartja.
Z ugyanazt más hangnemben, dúsan harmonizálva, elomlóan játssza.
D2 lapos, szögletes, zöld szemüveget vesz elő és a zongorista szeme elé tartja.
Z ugyanazt ismét más hangnemben, szárazon, peckesen játssza.
D1 észrevesz egy legyet a zongora tetején. Jobb kezével elkapja, bal kezével kiveszi jobb markából, kicsit "megdolgozza", majd ráteszi a kottára.
Z ahogy a bogár mászik a kottán, össze vissza játszik, majd hirtelen abbahagyja, és új kottát tesz fel (Szántóvető).
D1 és D2 felderülnek, végre valami jó zene, elkezdenek táncolni forogni, pörögni a zongora körül, ahogy elhaladnak a billentyűzet mellett egy-egy ütemet, motívumot együtt játszanak a zongoristával, hol a basszusban, hol a felső oktávokban, dobolnak a zongora tetején,
Z láthatóan jókedvvel, mosolyogva, lendületesen játszik, amíg megszólal a vekker.
A zongorista felpattan, megelégedett mosollyal összeszedi a kottákat, a vekkert bevágja a szatyorba, s ruganyos léptekkel távozik. A dzsinnek felszabadultan, három lépés távolságban követik.
Kellékek:
- nagy szatyornyi kotta, benne Clementi C dúr Szonatina, Bach Menüett, Schumann A vidám földműves,
- vekker a zongora tetejére, nagy, papírból,
- vekker, ami felhúzható és a megfelelő pillanatban hangos csörgésre bírható,
- csúzli, papír zsebkendő,
- töltőceruza henger,
- mennél nagyobb toll (lúd),
- hajszárító (konnektor a színpadon),
- a zongoristának levethető felső ruhadarab (melegítő felső),
- nagy, színes szemüvegek, piros és zöld.